ahh, már ideje volt! :)
de majd később reagálok.

remelem maria is erre jar neha. kivancsi lennek mit szol hozza:

Take the United States, which wasn’t damaged in the war. Take per capita real GDP. Give hostages by taking data from 1950 to 1980, which means including the 1980 recession, but stopping at 2007, so that the current slump isn’t included. Then here’s what you get:

Growth in per capita real GDP from 1950 to 1980: 2.2 percent per year
Growth in per capita real GDP from 1980 to 2007: 2.0 percent per year

Oh, and if we look at real median family income instead, we get:

Growth from 1950 to 1980: 2.3 percent per year
Growth from 1980 to 2007: 0.7 percent per year

Sorry: there’s no measure I can think of by which the U.S. economy has done better since 1980 than it did over an equivalent time span before 1980. It may be something you’ve heard, it may be something you’d like to believe, but it just didn’t happen.
krugman.blogs.nytimes.com/2009/11/07/reagan-reagan-reagan/

adatforrasok:
www.measuringworth.org/usgdp/
www.census.gov/hhes/www/income/histinc/incfamdet.html

Eloszor is, koszi, hogy ujrakezdhetjuk a kommentelest egy uj posztnal!!!

Krugman szamaihoz:
1 (szkeptikus): bemutat 2 erteket ket valtozora. Ebbol tobb okbol is nehez messzire meno kovetkezteteseket levonni. Pl. rengeteg mas valtozo hatasa, amik befolyasoljak ennek a ket valtozonak az alakulasat, nem ismertek. Ilyenek lehetnek a csaladok osszetetele, amik befolyasoljak a csaladi jovedelem erteket; a munkaero 'szamolasanak' valtozasa; kereskedes/globalizacio valtozasa. Masik erv, hogy mik a szamok, ha mas ket valtozot neznenk? Pl. az egysegnyi munkaerore vetitett novekedesi rata novekedett, ha jol emlekszem.
2 (anekdotalis): a legtobb 'szemelyes' tortenet, benyomas amit nalam idosebbektol / tapasztaltabbaktol hallok, Krugman kovetkeztetesevel ert egyet: a 70-es evekig volt 'igazan jo', akrmit is jelentsen ez. Ennek a poszt-modern ertelmezesnek is van sok tampontja. Az USA 1989-ig volt igazan nagyhatalom, amig egy ketpolusu vilagban tudta ervenyesiteni es bemutatni, miert 'jobb igy'. Bar utan egy ideig sokan (foleg a neokonok) vidaman lubickoltak az egyeduli 'hiper-hatalom' reszegito viziojaban, sokan sejtik/sejtjuk, hogy evvel az USA hanyatlasa kezdodott meg.

Na most roviden (?) ennyit, ezen a heten sokat kell irnom/olvasnom/tanitanom.

Új poszt, új poszt! :)

Elek, minden tiszteletem Krugman-é, de ennek az összehasonlításnak nincs értelme. Az USA a hetvenes évek elejéig kereskedelmi többlettel rendelkezett, aztán a világ legnagyobb fogyasztója lett, ahhoz képest amit megtermelt. Egyszerűen túl gazdag lett ahhoz, hogy fenntarthassa ezt a fejlődést. Azóta relatíve a fejlődési ütemben lemaradó, kivéve talán a kilencvenes évek egy időszakát.
Ahogy Mária is írja az 1. pontban.

EÜ reform: szép a House vote, szép szoros :), de azt nem értem, hogy a House és a Szenátus miért két külön tervezetet tárgyal, amit aztán "össze is kell fésülni"?

Ez pedig a hét ponéja John McCain-től, illetve attól, aki tweet-el a stábjából:

Cards beat the Bears (41-21) - sweet revenge!

twitter.com/SenJohnMcCain/status/5546556274

poné=poén :)

BF, Elek jol leirta hogy megy egy torveny irasa/elogadasa (A mechanikai reszletekhez olvashatod meg ezt: www.votesmart.org/resource_govt101_02.php).
Megprobalok kicsit hozzatenni, hatha sikerul jobban osszezavarni :-)
A filozofiai lenyege a Nagy Feherszakallu Alapito Atyak korabol valami olyasmi, hogy nem lehet 100%-ig megbizni a forrofeju, 2 evre valasztott Haz-tagok intellektualis kepessegeiben (OK, erdekeltsegi rendszereben, masszoval a Demokraciaban) ahhoz, hogy bolcs torvenyeket hozzanak, viszont megse kene a torvenyhozast teljes egeszeben az 'elit', nem nepesseg-aranyosan valasztott Szenatusra sem bizni, mert a vegen egy kicsit meg ugy nezne ki, mintha itt is lenne az egyenloknel egyenlobbeknek tuno Lordok Haza.
Igy van benne kis 'distribution of power'; megvitatasi es kompromisszumra valo kenyszer; es a varakozas, hogy ha valami folytan valahol nagyon felborul az egyensuly, csak lesz mashol ellensuly (ld. fontolva haladas, amit sokan annyira szeretnek a Kinaiakban, csak naluk ez az egesz teljesen maskepp mukodik, ugyhogy nem, volt semmi ertleme ezt most ideirnom; vagy akar dialektikara is hivatkozhatnank.) Az egesz annak tukreben, ahogy Washington is magyarazta Jeffersonnak a teascsesze hutoszerepet.
Clear as mud...

miert kene azonosat targyalniuk? maguknak irtak, amikor kesz, azutan kozoskodnek.

multkor volt valamellyik time cikkben, hogy a szocializmus kinai verzioja mennyire kezd hasonlitni a kapitalizmus amerikai verziojahoz :)

Kínában gazdasági értelemben Teng-Hsziao Ping óta nincs szocializmus.

"miert kene azonosat targyalniuk? maguknak irtak, amikor kesz, azutan kozoskodnek."

Mária, Elek, OK, odáig értem, hogy miért van két háza a törvényhozásnak :), és azt is, hogy Obama rájuk bízta a törvénytervezet részleteinek kidolgozását, nehogy úgy járjon mint Bill 16 éve. Az nem világos, hogy miért UTÓLAG kell egyeztetni. Nem lenne jobb előbb egyeztetni és utána ugyanazt a két háznak elfogadni?

mert akkor a Mo-i allapotokhoz hasonlo mutyivilag alakulna ki.
nehnay befolyasos megegyezne, (435+100 kicsit sok a z egyezkedeshez) majd atvernek a ket hazon.
pont a 2 haz lenyege veszne el.

BF,
a dolgok maskepp mennek valoban, mint Elek is irja.
Pl: "Obama rájuk bízta a törvénytervezet részleteinek kidolgozását" - ez nem egeszen igy van; torvenyt -csak- a kongresszus hozhat. Az elnok talalkozhat veluk, adhat tanacsokat, befolyasolni probalhat, csvarhatja a fuluket, akkor is csak a kongresszus hozhat es fogadhat el torvenyt. (Ha az elnok tul sokat akar befolyasolni, akkor oda juthat, mint Clinton elnok a semmire sem megvalasztott felesege altal elnokolt 'bizottsagosdi' javaslataval. Nem csak a javaslat nem tetszett ott, hanem az sem, ahogy egy -torvenytervezetet- probalt az elnok atnyomni a kongresszuson, nem kongresszusi kezdemenyezessel es vezetessel.) Aztan johet a javaslat eredetileg barmelyik hazbol, de mindket haznak a vegen ra kell bolintania az egyseges vegleges verziora.
Ez egyebkent a kongresszusi model egyik alapja, szemben a parlamentaris modellel. Az elnok nem nyujthat be torvenytervezetet a kongresszusnak (mint ahogy a parlamentaris demokraciakban szokas a kormany, a miniszterelnok altal.) A hatalmi agak szetvalasztasa ilyen formaban talan kicsit erosebb; az elnoknek valoban inkabb csak vegrehajto hatalma van (elmeletben).
Visszaterve, miert nem allapodnak meg elore: tobb oka van, pl. azert sem, mert a Haz es a Szenatus ket kulon intezmeny, sajat tortenelmi hatterrel, kulturaval, kialakult szokasrenddel, eltero hataskorrel. Volt olyan tortenelmi korszak, amikor hatarozottan szembealltak egymassal, szinte elvezettel szurtak ki egymassal (polg. haboru utani evtizedek, asszem) Ahhoz, hogy egy szenator hatekonyan dolgozzon, a tobbi szenatorral kell joban lennie, nem a hasonlo part altal 'szponzoralt' kepviselokkel. Ilyen szempontbol a ket egymastol ideologialig legtavolabb allo szenator kozott is tobb az erdekegyezseg, mint egy hasonlo beallitottsagu szenator es kepviselo kozott.
Nem tudom, hogy ilyen oldalrol megvilagitva jobban ertheto-e, amire rakerdeztel.

Igy atolvasva amit irtam, kiderul az is, miert joval kevesebb a torvenyhozasi mutyi (vagyis inkabb joval masiranyubb, pl lobbizas, mert igy magyarul azert azt is vszleg szeretnenk mutyinak leirni, ha nem is ugynanaz) ebben a modellben: egy szenator, kepviselo joletet, erdekeit nem az elnok kiszolgalasaval szolgalja a legjobban. Hanem leginkabb avval, hogy mit tud 'hazavinni' a korzetebe egy ujravalasztashoz ill. milyen lobbi-erdekeket tud ugy szolgalni, hogy a torvenyeken belul maradva a legtobb haszna legyen belole. Es mivel a kepviselok/szenatorok alapbol jo anyagi helyzetbol indulnak, a 'hasznuk' igen gyakran (de kozel sem mindig) a szolgalati buszkeseg, a belso ertekrendjuk megvalositasa; a joleti elonyokhoz nincs szukseg 'lepaktalos' alkukra a 'torzsfonokokkel'. A kisebb anyagi erdekek, mint szolgalati auto meg fizetett mobil-telefon a csaladnak, ami a vilag kevesbe szerencses reszen talan szamit, az itteni politikusok donto tobbsegenek nem ad elegendo politikai tulelesi motivaciot. Ha innen nezzuk, maris ertheto, miert tunt el pl. Blago egy pillanat alatt: o 'kisstilu' anayagiasaggal korrumpalodott, evvel kiirta magat a politikai jatekbol. Clinton, Gingrich, Spitzer, Edwards maganeletben botlottak, de kulonbozo sulyossaggal. Ok a belso ertekrendekkel mentek idolegesen szemben, sulyossaguk aranyaban kello kanossza-jarassal gyakran (de nem mindig) vissza is kerulhetnek a politikai korforgasba.

Energy efficiency: Chu said market failures –- among them lack of knowledge and lack of financing -– stand in the way of efficiency to commercial and industrial buildings and to homes which deliver relatively quick paybacks.

"How many University of Chicago economists does it take to change a light bulb?" he asked.

"None," he replied. "If the light bulb needed changing, the free market would have done it."
www.greenbiz.com/print/28485

Energy efficiency: Chu said market failures –- among them lack of knowledge and lack of financing -– stand in the way of efficiency to commercial and industrial buildings and to homes which deliver relatively quick paybacks.

"How many University of Chicago economists does it take to change a light bulb?" he asked.

"None," he replied. "If the light bulb needed changing, the free market would have done it."
www.greenbiz.com/print/28485

maria irta a leglenyegesebb dolgot, atfogalmazom:
az a lenyeg, hogy a valasztott tisztsegviselok felett ne uralkodjon senki. se kozvetlenul, se kozvetetten.
a magyar rendszer arrol szol, hogy a partvezer kepes legyen uralkodni barkin, akinek a megvalasztasat _engedelyezte_. valojaban egy demokraciaban semmi szukseg olyan valasztott tiszsegviselokre, aik nem gyakorolhatjak tejesen szabadon azt amire megvalasztottak oket. az ilyen poziciokra inkabb ki kell nevezni valakit. a valasztasepp arrol szol, hogy egymastol fuggetlen erocentrumok jojjenek letre, amik alkukra kenyszerulnek

ha elore lenne egyezkedes, akkor a kepviselok kenyszeritve lennenek,, raadasul ha belemodositananak a torvenybe, akkor pontosan ugyanaz lenne, mint ami igy tortenik.

tetszik, Elek, jol szol es tomor, ide is irom megergyszer: "egymastol fuggetlen erocentrumok jojjenek letre, amik alkukra kenyszerulnek".

Jo pelda erre (habar nem a Haz-Szenatus, hanem a Fed-Kongresszus viszonyarol van szo) a mai NYT-bol: www.nytimes.com/2009/11/11/business/11fed.html?_r=1&hp
"If the Fed really wanted to survive the disgruntlement in both parties, he (Barney Frank) continued, Mr. Bernanke would have to step back and let him devise a compromise."
Erdemes ezt az egy mondatot kicsit elemezni, mert egyszerre igaz es felrevezeto. Ami a diskurzusunkhoz tartozik az annak a Frank altal szuksegesnek tartott felismerese Bernake reszerol, hogy a kongresszus (jelen esetben a Haz, Frank) a torvenyhozo testulet, es ha a kepviselok/szenatorok ugy dontenek, hogy valamirol torvenyt hoznak, akkor az a torveny meg lesz hozva (amint megvan hozza tobbseg tamogatasa). Itt Frank, a Haz Penzugyi Bizottsaganak a vezetoje a kulcs ember, itt ove a legtobb adu. Mert ha torveny elkeszul, onnantol nagyon szuk mozgastere marad annak, akire a torveny vonatkozik, jelen esetben a Fed. Tehat tiszteletben kell tartani a torvenyhozast, es annak a specifikus egyedeit, akik azt mozgatjak, plane a nagyobb befoyasuakat, mint pl. Frank.
Ami nem teljesen igaz a mondatban: a fogalmazas ellenere nem igazan a partok 'morcoskodasatol' kell Bernake-nek tartani, elsosorban nem a partok dontik el, hogy legyen-e torveny vagy sem. Persze vegeredmenyben az o buzditasukra fognak kepviselok csoportjai igennel vagy nemmel szavazni. De hogy ez a buzditas melyik iranyba dol el, egyaltalan nem vilagos elore (legalabbis ilyen esetekben, amikor a tema nem esik be az egyertlemu vezerlo-ideologiak ernyoje ala.) Plane, mivel elsore az az erv, sarkitva, hogy a kongresszus ehhez nem ert, nem szoljon bele. Erre persze mi a termesetes reakcio? A kongresszus visszaszol, hogy dehogynem, a torvenyhozas a mi dolgunk, ha mi torvenyt akarunk hozni, akkor torvenyt fogunk hozni, evvel viszont a Fed tenyleg nem tud majd mit csinalni.
Szoval Bernake feladata itt az, hogy hatasosan gyozzon meg sokakat arrol, hogy miert nem jo a Fed-et torvenyileg megzabolazni. Ismerve a szereplok elotortenetet es az ugy bonyolultsagat (en pl. nem tudok egyik iranyban sem allast foglalni) most inkabb esz ervekkel es diplomaciaval (i.e. nagyszamu torvenyhozo elbuvolosevel) er el sikereket, mint a kerdes ideologiai sikra tolasaval. Most. Maskor biztos meg majd maskepp.

LOL!
ma nézem az új south parkot, azt hittem, leesek a székről :D

hölgyeim is uraim, eric limbaugh! XD

www.southparkstudios.com/clips/255334/?tab=featured

vannak még jó jelenetek, ajánlom a full episode megtekintését :P

Five Things the U.S. Can Learn from China
www.time.com/time/printout/0,8816,1938671,00.html

erdekes olvasmany
kina hasonlo stilusban fejlodik most, mint az usa tette az 1800-es evek vege, 1900-as evek elejen.
can-do spirit

FONTOS :)

Spurred by an administration he believes to be guilty of numerous transgressions, self-described American patriot Kyle Mortensen, 47, is a vehement defender of ideas he seems to think are enshrined in the U.S. Constitution and principles that brave men have fought and died for solely in his head.
www.theonion.com/content/news/area_man_passionate_defender_of
"Our very way of life is under siege," said Mortensen, whose understanding of the Constitution derives not from a close reading of the document but from talk-show pundits, books by television personalities, and the limitless expanse of his own colorful imagination. "It's time for true Americans to stand up and protect the values that make us who we are."

According to Mortensen—an otherwise mild-mannered husband, father, and small-business owner—the most serious threat to his fanciful version of the 222-year-old Constitution is the attempt by far-left "traitors" to strip it of its religious foundation.

"Right there in the preamble, the authors make their priorities clear: 'one nation under God,'" said Mortensen, attributing to the Constitution a line from the Pledge of Allegiance, which itself did not include any reference to a deity until 1954. "Well, there's a reason they put that right at the top."
...

ez meg csam szimplan szep:
www.skytopia.com/project/fractal/mandelbulb.html

szép, valóban

Kriptához hasonlítják a kritikusok a leendő George W. Bush Presidental Center terveit, amelyeket november 18-án tártak a nyilvánosság elé.
hg.hu/blog/8212-mauzoleumra-hajaz-george-w-bush-konyvtara

lol

szomorú hírek:
www.gallup.com/poll/122627/Obama-Job-Approval-Down-49.aspx

azért azt figyelitek, hogy 6 perccel utánam hozta le az mti is :D

Az MTI már évek óta képtelen felvenni a versenyt a modern technika vívmányaival, és sok területen szakmailag sincsenek a toppon. Életemben egyszer tartottam sajtótájékoztatót, szerintem kitalálod, hogy melyik volt az egyetlen résztvevő, aki nem értette meg mit mondtam, és hülyeséget hozott le.

A hír nem feltétlenül szomorú, inkább várható. Lesz még lejjebb is, a kérdés, a következő évben, esetleg 11-ben meg tud-e fordulni a tendencia.

Kennedy óta nem volt Elnök, aki ne nézett volna be 50% alá, de ugye ő nem tudta befejezni az első ciklusát sem. A kritikus szint 40-45% között van majdnem mindenkinél, ha onnan visszamászik akkor sikeresként, ha nem akkor sikertelenként fejezi be az elnökségét. A szint elérést jövő év Q2-Q3-ra tippelem. Ezekről már a beiktatásakor lehetett előre tudni, lásd:

feherhazkommentelok.blog.hu/2009/01/21/elnokok_tamogatottsaga

"(...)Ezek, Obama eddigi tervei és a körülmények alapján a következőt tippelem: Eisenhower óta nem látott különbség lesz a távozó és a hivatalba lépő elnök támogatottság különbségében. Obama 70-75% között kezd, ami fokozatosan csökken. Innen, attól függően, hogy miként kezeli a válságot, két út áll előtte: Johnson-hoz, főleg Carter-hez hasonló, vagy Reagan-hez hasonló. Elképesztő bravúr lenne, ha nem esne be soha 50% alá, és nagyon valószínűtlen, hogy nem fogja megjárni a 40% alatti zónát. A történelmi adatok alapján sajnos a Carter-féle forgatókönyvre van nagyobb esély. Még ha képes lesz lemásolni Reagan, netán Eisenhower grafikonjának mintáját nagyjából, akkor is rendkívül valószínűtlen, hogy 60% felett végez."

Elek, Mária, kösz mégegyszer a fenti magyarázatokat.

ez erdekes:
i339.photobucket.com/albums/n447/TheFatLadySings/mperpov.gif

mi meglepő rajta?

donto reszben republikanus allamok azok, ahol permanens szegenyseg fordul elo.
namost van-e ok-okozat, es ha igen milyen iranyu?

szerintem inkább szociológiai okai lehetnek. Texas, Új-Mexikó és Nevada nyilván a bevándorlók magas száma miatt mutat ilyen képet. Másrészt ott a hagyományosan elmaradott Mississippi-vidék, és a M A G-zóna, itt etnikai (feketék) alapú szegénységről beszélhetünk. ugyanakkor északabbra, Montana, Dakoták esetében a hagyományos, területi hátrányokból fakadó szegénység tapasztalható. én azt gondolom, hogy a tendenciák nagyon nem változtak, a korábban is jellemző nehézségek most is problémát jelentenek, sőt, délen halmozódtak is. hogy erről a helyi kormányzat mennyire tehet... nem mondanám, hogy rövid-középtávon megoldható problémák. szegénység meg mindig lesz. természetesen számon lehet azt kérni, mit tettek a helyi törvényhozásban és kormányzatban a szegénység visszaszorításáért, ez a helyes eljárás.

Nekem egyébként Kentucky nem annyira érthető, legalábbis a nagy kontraszt miatt a környező államokhoz képest.

HALPERIN'S TAKE: The Dozen Things for Which POTUS Is Grateful

1. The (relative) lack of (public) infighting among his White House staff.

2. The inability of John Boehner or Mitch McConnell to become more famous than Vincent Kartheiser (Google him).

3. The Gates-Clinton-Jones trinity of cooperation.

4. The lightning rods of Pelosi and Reid, protecting him from excessive harm.

5. He has plenty of room for Thanksgiving turkey (and pie).

6. Marty, Eric, and Valerie.

7. MoDo's biggest complaint about him remains that he is too nice.

8. The Pelosi-Hoyer semi-truce.

9. Rahm's Chicago house is still being rented by someone else.

10. The Senate's conservative Democrats aren't as balky as they might be.

11. No one in the Republican Party has been smart or tough enough to stand up to the extreme elements that still are defining the GOP.

12. His girls.

"namost van-e ok-okozat, es ha igen milyen iranyu?"

Két összefüggést látok. A szegényebb államokban magasabb a kisebbségek aránya, magasabb a bűnözés is, ami feltüzeli az etnikai alapú ellenségeskedéseket, és ez a GOP irányba tereli a többségi fehéreket. A másik, hogy a szegényebb államokban maguk a fehérek is képzetlenebbek és ezért fogékonyabbak a GOP egyszerűbb megoldásokat, illetve fokozott vallásosságot hirdető szárnyának az üzeneteire.

5. He has plenty of room for Thanksgiving turkey (and pie).

:)

@BF79: igazából ellentétes irányból közelítettük meg a dolgot, de nem mond ellent egymásnak ez a két nézőpont.

www.pollster.com/blogs/obama_and_indepedents.php

az eu reform jelenlegi allasanak egy jo osszefoglalasa
politics.theatlantic.com/2009/11/a_milestone_in_the_health_care_journey.php

clown: egyetértek.

Elek: csak most döbbentem rá, hogy mennyire magas volt a Repek között Obama approval-ja. A bipartisankodás elég hamar összeomlott, a tavaszi visszacsúszás nagyrészt emiatt volt. Most már inkább a függetlenek lemorzsolódása az ok, de ez sem kaatasztrofális.

Ez egy jó kép:
4.bp.blogspot.com/_mmBw3uzPnJI/SwqFrQeW2SI/AAAAAAAA35c/NF-_m2FiVis/s1600/air_force_one_09.jpg

ez is :)

www.pollster.com/blogs/unempall2.php

magayrazat:
www.pollster.com/blogs/unemployment_trends_in_the_sta.php

Ennek az ábrának az a tanulsága, hogy az amerikaiaknak érdemes Midwest-re költözni, annak is a minél lehagyatottabb régióiba. A bulik szarok, a távolságok nagyok, de legalább van munka.

buliztál-e te már dél-illinois-ban, he? :D

a TIME osszeszedte, hogy miert a 2000-es evtized az amerikai tortenelem legrosszabja
www.time.com/time/printout/0,8816,1942834,00.html

What Went Wrong
...
• Neglect. Our inward-looking culture didn't heed the warning signs from around the world — and from within our own country — that Islamic terrorism was heading for our shores.

• Greed. Our absolute faith in the markets, fed by Wall Street, combined with the declawing of our regulators to undermine our financial system.

• Self-interest. The auto industry disintegrated while management and labor tangoed from one bad contract to the next, ignoring their customers and their competition, aided and abetted by their respective politicians.

• Deferral of responsibility. Our power grid needs an upgrade and our bridges are falling down because we have not mustered the political and popular willpower to fix them. New Orleans drowned because authorities failed to act before Katrina busted the inadequate levees.

It was almost as if we as a nation said in previous decades, "Why do today what we can put off until the first decade of the 21st century?" But we didn't rise to those challenges. What we just lived through, then, was the chickens coming home to roost.

Is Barack Obama’s diplomacy subtle and strategic, or weak and naive? The world is about to find out
www.economist.com/opinion/PrinterFriendly.cfm?story_id=14961345

szerintetek?

az 5 hozzaszolassal ezelotti munkanelkulisegi adatokat az 538 tovabb elemzi:
www.fivethirtyeight.com/2009/11/state-losing-jobs-that-obama-could-lose.html

China uses American spending power to enlarge its private sector, while America uses Chinese lending power to expand its public sector. Yet this arrangement may unravel in a dangerous way, and if it does, the most likely culprit will be Chinese economic overcapacity.
www.nytimes.com/2009/11/29/business/economy/29view.html
...
What will the consequences be for the United States if and when the Chinese economic miracle encounters a major stumble? A lot of Chinese business ventures will stop being profitable, and layoffs and unrest will most likely rise. The Chinese government may crack down further on dissent. The Chinese public may wonder whether its future lies with capitalism after all, and foreign investors in China will become more nervous.

In economic terms, the prices of Chinese exports will probably fall, as overextended businesses compete to justify their capital investments and recoup their losses. American businesses will find it harder to compete with Chinese companies, and there will be deflationary pressures in both countries. And even if the Chinese are selling more at lower prices, they may be taking in less money over all, so they may have less to lend to the United States government.

In any case, China may end up using more of its reserve funds to address domestic problems or placate domestic interest groups. The United States will face higher borrowing costs, and its fiscal position may very quickly become unsustainable.

vagyis, ha kina bajba keveri onmagat, azt is az USa szivja meg. meg olcsobb kinai termekek, es kevesebb treasury vasarlas

biztos, hogy kina nem folytat kereskedelmi haborut az Usa ellen a 2000-es evek eleje ota? a kinai WTO tagsaggal durvult el a helyzet

Több helyen is hónapok óta érvelek azzal Obama külpolitikája kapcsán, hogy vége a keménykedés időszakának. Egyrészt azért, mert morálisan elfogadhatatlan egy globális világban, hogy egy ország a saját szuperhatalom mivoltával és aránytalanul erős fogyasztói pozíciójával tartsa sakkban a világot. Másrészt azért, mert ez egyébként sem tartható fent. Tartós, stabil együttműködések kellenek, a létező legkisebb ellenállás és legkevesebb konfliktus irányában. A probléma ezzel a stratégiával az, hogy rövidtávon még ha jól is csinálják, szinte semmilyen eredményei sincsenek konkrét lépések szintjén. Szerintem a mostani irányvonal csak akkor nem naív, ha következetes. Két év múlva okosabbak leszünk.

"Which means that, if unemployment woes continue, the election could come down to a block of states like Minnesota, Pennsylvania and Iowa."

Iowa megérzésem szerint csak veszíthető el neki, ha amúgy is mindegy. Tartós és súlyos munkanélküliségnél PA lehet a kulcs. Biden marad az alelnök(jelölt).

@BF79: az usa gazdasági szempontból kiszolgáltatottabb, mint valaha. kína mélyen bevásárolta magát az amerikai államba, így a gazdasági vetélytárs kína ellen fellépni semmilyen formában nem fog az usa. jelenleg a legjobb stratégiája obamának az, hogy kínával minél semlegesebb viszonyt tartson fenn. nem áll már az a taktika, miszerint kínában ügyesen kell befektetni, hogy olcsó kínai munkaerővel minél több bevételt termeljenek az amerikai vállalatok, mert kína azóta rendelkezik akkora gazdasági potenciállal, hogy elérje, ő húzzon nagyobb hasznot a kétirányú gazdasági kapcsolatokból. ezek után az usa érdeke csak az lehet, hogy további gazdasági nagyhatalmakkal építsen ki jó viszonyt, akiktől nem függ kínához hasonló mértékben. jelenleg az usa indiának udvarol, kölcsönösen erősítenék egymás gazdaságait, hogy mindketten lépést tarthassanak kínával, de most még kérdés, hogy ez mennyire fog működni. ebből láthatjuk tehát, hogy az első számú megközelítés az usa részéről kínával kapcsolatban még mindig a verseny, és nem a kölcsönösen előnyös kapcsolatok. nem fog obama vörös szőnyeget gurítani a KKP-főtitkár elé. és lám, így sincs konfliktus.

érdemes ezt elolvasni

www.gazdasagiradio.hu/cikk/36221/

www.gallup.com/poll/113980/Gallup-Daily-Obama-Job-Approval.aspx

újra 50% fölött! :)

clown részben értek egyet. Ami történik, az Kína kihasználása mind a mai napig, jövőbeni ígéretekért cserébe. Az ígéreteket pedig dollárban számolják. Nemcsak az USA van kiszolgáltatva, hanem legalább annyira Kína is. Nincs más lehetőség mint együttműködni.

---

Nem is tudtam, hogy Whitman, a volt eBay vezér a Terminátor helyére pályázik.

twitter.com/Whitman2010

@BF79: én nem nevezném kihasználásnak, kínának nem érdeke a drága, high-tech termelés, nekik ott a kimeríthetetlen munkaerőpiac, amit korlátlan mennyiségben bocsátanak a külföldi befektetők részére, mert irgalmatlan profitot termel az államnak még olcsón is. hogy ez az amerikai munkaerőpiacot alapul véve kihasználás-e? lehet, de hasonlítsuk össze a két ország munkaképes népességét, nagyon más összetételű, kínának sokkal nagyobb humán erőforrás áll a rendelkezésére, mint az usa-nak. a kínai társadalom fejlődését figyelembe véve fontosabb a minél nagyobb foglalkoztatás az aktuálisan munkát végző társadalmi szegmens sorának javulásánál. egyszerűen így jobban jár az állam. most zárójelbe tehetném, hogy marx: tőke, de szerintem a józan ész is ezt diktálja. magyarul azért tűr kína, mert nekik így jobb. hasonló kondíciók mellett india is tűrne örömmel.

@clownfish: pontosítok, a high-tech technológia önmagát termeli ki a kínai gazdasági infrastruktúra fejlődésével. úgy értettem: nem prioritás. inkább a befektetők érdeke.

“I hate war,” said Dwight Eisenhower, “as only a soldier who has lived it can, as one who has seen its brutality, its futility, its stupidity.”

He also said, “Every gun that is made, every warship launched, every rocket fired, signifies in the final sense a theft from those who hunger and are not fed, those who are cold and not clothed.”
www.nytimes.com/2009/12/01/opinion/01herbert.html

"magyarul azért tűr kína, mert nekik így jobb."

Ez igaz, de a kettő nem zárja ki egymást. Ha valakit kiemelsz a nyomorból, de csak gyengébb munkákat végeztetsz vele, kevesebb pénzért, mint amit te keresel, az kihasználás, de persze neki így is jobb.

@BF79: igen erre gondoltam. ezért jó ez a blog. mindig van minimum két nézőpont. :)

hola

vegigolastam megint egy nagy rakat afpak cikket.
most nincs kedvem linkelni, talan kesobb, ah valakit erdekel. :)

aZ az erzesem, hogy a 2011 jul-i hatarido (arra, hogy megkezdje amerika atadni az afgan biztonsagi eroknek a teruletet) valojaban kizarolag afganokrol es a talibanrol szol. igy a taliban most lecsokkenti az aktivitast es var, az afganok, meg nekiallnak tanulni/fejlodni, mert erzik a veguket:) a mostani afgan kormanyzati emberek donto reszet kivegezne taliban ha ujra hatalomra kerulne.
magyarul a 18 honap hangoztatasa motivacios celokat szolgal.

viszont a pakisztani reszevetel elengedhetetlen lenne 2000km hegyvideki hatart _lehetetlen_ ellenorizni.
barmikor atjohet rajta egy csapat rablohadjaratra.

www.facebook.com/photo.php?pid=3416723&id=62317591679

on a different topic:
erdekes cikk a penzugyi cegek ('wall street') regulaciojaval/felbontasaval kapcsolatban. legalabbis szamomra :-)
www.boston.com/bostonglobe/editorial_opinion/oped/articles/2009/12/03/too_risky_to_regulate_not_with_proper_verification/
Kulon kis csemege benne a Roosevelt/Wilson regulacios megkozelitesekre valo utalas. Ha erre tudna valaki valami bovebb olvasmanyt javasolni...

To understand Barack Obama's Afghanistan decision, it's instructive to go back to one history-shifting sentence, uttered by his predecessor more than eight years ago. It was Sept. 20, 2001. The nation was in agony, and George W. Bush stood before a joint session of Congress, telling Americans where to direct their rage. "Americans are asking, 'Who attacked our country?'" Bush declared early in his remarks. "The evidence we have gathered all points to a collection of loosely affiliated terrorist organizations known as al-Qaeda." (See pictures of the battle against the Taliban.)

Had Bush stopped there, everything would be different today. But a few minutes later, he made this fateful pivot: "Our war on terror begins with al-Qaeda, but it does not end there." After that, Bush mentioned terror, terrorists or terrorism 18 times more. But he didn't mention alQaeda again. When he returned to Congress a few months later for his January 2002 State of the Union address, he cited Hamas, Hizballah, Islamic Jihad, North Korea, Iran and Iraq and employed variations of the word terror 34 times. But he mentioned al-Qaeda only once.

For Obama, this is the original sin whose consequences must now be repaired.
www.time.com/time/printout/0,8816,1945182,00.html

bf
:)
www.pollster.com/blogs/obama_as_reagan.php

sokkal jobban hasonlit mit barmelyik masik grafikonra.
ahhoz, hogy egy elnok kimagaslo tejesitlmenyt nyujtson sok mindent at kell alakitania, ezt az emberek utaljak, majd ki kell derulnie 1-2 ev mulva, hogy amit csinalt az jobb, mint az eredeti. _mindenhol_ ha igy van, akkor nagyon szeretni fogjak.

Elek kösz. Azért az fontos különbség, hogy Reagan nem indult olyan magasról mint Obama. Még mindig félek a Carter-párhuzamtól. Két-három negyedéven belül és 40-45% között kiderül melyik hasonlat a jobb. Talán.

www.youtube.com/watch?v=i7oh1so-2M8&feature=related

lol

Percentage of Americans who believe in angels: 55

Percentage of Americans who believe in evolution: 39

Percentage of Americans who believe in anthropogenic global warming: 36

Percentage of Americans who believe in ghosts: 34

Percentage of Americans who believe in UFOs: 34
www.economist.com/blogs/democracyinamerica/2009/12/statistics_of_the_day

kemeny

xkcd.com/154/

Dept. of Medicine
Testing, Testing
The health-care bill has no master plan for curbing costs. Is that a bad thing?

Read more: www.newyorker.com/reporting/2009/12/14/091214fa_fact_gawande

Uramisten, ez a Bob Dole-féle Pepsi hirdetés talán a legcikibb dolog, amit valaha láttam politikustól. Nagyon-nagyon gáz. olyan, mintha valami paródia lenne, de lecsekkoltam, és tényleg igazi.

Most látom, hogy van még egy (a végén):

www.youtube.com/watch?v=Jt8uNG02ixA&NR=1

Uhh...

my faithful little blue friend... XD

Elolvastam Plouffe könyvét. Eléggé személyes hangot üt meg sok helyen, néha már túlságosan átmegy nosztalgiázásba. Sok érdekesség tudható meg a könyvből, nem lövöm le a poént, de például a 25-50 dolláros rendezvények ötlete melyik államból jött, vagy a VP nominee kiválasztás utolsó szakasza a személyek, de főleg a módszer tekintetében engem meglepett. Azért igazán nagy titkokat nem tudhat meg belőle az ember, és a száraz módszertanba sem megy bele, inkább anekdotázós a könyv. Mindenesetre aki tavaly végigkövette a kampányt, nagy élmény végigolvasni.

Schwarzenegger kritizálja Palin-t:

politicalticker.blogs.cnn.com/2009/12/16/cnn-schwarzenegger-slams-palin/

Jó látni, hogy GOP-s körökben is vannak azért, akik használják az eszüket és nem dőlnek be a népbutításnak, amit Palin képvisel.

Liebermann, Nelson: hihetetlen, ahogy ez a ketto igyekszik kibelezni/elszabotalni az eu-reformot...
prescriptions.blogs.nytimes.com/2009/12/17/the-senates-game-changer/?hp
www.nytimes.com/2009/12/17/opinion/17collins.html

lieberman-hez nem illik a vezetékneve.

a gop legújabb üdvöskéje, avagy az ellen-obama. orrba-szájba nyomatja a fox...
www.youtube.com/watch?v=mAYr0qot3y0

Általában nagyon próbálkozik mostanában a GOP ezzel, szerintem rövidtávon reménytelen vállakozás, de ők tudják.

Scwarzi lassan tiszteletbeli Demokrata lesz:

politicalticker.blogs.cnn.com/2009/12/21/obama-gets-an-a-for-effort-from-schwarzenegger-2/

Lieberman nem lett népszerűbb:

politicalticker.blogs.cnn.com/2009/12/23/cnn-poll-more-americans-think-democratic-policies-better-than-republican/

Vszínűleg csak jövőre nézek be, Kellemes Ünnepeket Mindenkinek!

megvan a szenátus is!

Egyik resze megnyugtato, a masik szomoru:
Obama’s Foreign-Policy Team Bests Economy Stars
bloomberg.com/apps/news?pid=20601070&sid=av2Wtqnf1X7E

A cikk jó, de arra akarja kihegyezni a különbséget a két csapat között, hogy az egyikben jól együtt tudnak működni, a másikban kevésbé. SZVSZ egyszerűen csak arról van szó, hogy amíg külpol és nemzetbiztonság szempontjából jelenleg nincs igazán komoly probléma (a többség megnyugodott, csak az ugatós kutyák ugatnak, lásd Kuba, az afgán döntés hatásai még nem érződnek, őrültek meg mindig lesznek, akik egy cipővel akarnak felrobbantani egy gépet), addig a gazdaságban a harmincas évek óta a legnagyobb válsággal kell megbírkózni. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb problémák miatt több lesz a konfliktus is, és a lassabb a megoldás.

hungarian celebrity 2010:
www.youtube.com/watch?v=zszDIhqrzrY

BF: "nagyobb problémák miatt több lesz a konfliktus is, és a lassabb a megoldás."
Ugyan gyakran 'econ-nerd'-nek tartom magam, nemtom hogy ezt igy allitanam... santito analogiakent, mi volt a nagyobb gaz, a Nagy Depresszio v. a II. V.H. (a jelen ugyan meg egyiket sem eri utol)?
Amit azonban pedzegetnek, igy az a cikk is, hogy nehany brillians ember egyutt meg nem alkot hatekony csapatot, mig az ellenpeldaban nehany (persze nagyon) tehetseges mokus jol mukodik egyutt/egymas mellett.
Ennyi. (ahogy modortalan blogolok gyakran lezarjak az ervelest :-) )

A dolog termeszetenel fogva kisse nehezkes, de jo osszfoglalo a filibuster eredeterol, jelenlegi problemairol:
www.nytimes.com/2010/01/11/opinion/11geoghegan.html

Éppen erről beszéltünk pár hónapja, köszönöm!

a wall street biztosan szeretni fogja ezért obamát: my.barackobama.com/page/content/banks?source=20100115_FB
picit populista vagy ennek tényleg lehet jogalapja?

jogalapja mindennek van, ha te vagy a jogalkoto :):)

a bankok visszafizettek/ik a penzt, aki nem az az AIG, GM, es a crysler. oket viszont nem is erinti az ado.
mert ugye ez a financial responsibility tax politikai nepszerusitese.
szerintem az egesz hajcihonek az a z ertelme, hogy a GOP egy nepszeru kerdes rossz oldalara keruljon.
a TARP-ot a bush adminisztracio csinalta, ok osztottak szet a penzt, de a tomegek egy resze azt hiszi obamahoz tartozik. igy probal megszabadulni tole

Hal, kElek, gondolom ez valahonnan innet gyun: www.foxnews.com/politics/2010/01/12/source-obama-considering-fee-rescued-banks/ (ja, ja, direkte a foxos cikket huztam be, nemarmindigcsak nytimes legyen :-)
szamomra erdekes info-morzsak:
- 'csak' $245B- osztottak ki a (...pontosan mennyibol is? $750B? elfeljetettem, de a nagysagrend jo)
- ebbol mar $162B-t vissza fizettek (... megpedig ha jol emlekszem eleg tisztesseges kammattal megtoldva)
- sokan, x% (ahol x>50) nem tudjak, emlekeznek, akarnak emlekezni, hogy 1) a TARP-ot Bush indittatta 2) a TARP es az ARRA ket kulonbozo program.
- a fent emlitett bank-adot meg Mankiw is elfogadhatonak tartja: gregmankiw.blogspot.com/2010/01/bank-tax.html

az AIG/fanni/freddy, meg egy rakat kis bank is kapott ~200milliardot. az nem is fog visszajonni.
vagyis 500 feletti a TARP kiosztott penz.

ami miatt a nagybankoknak fizetni kene, az szerintem az, hogy ha legkozelebb az allamhoz kell fordulniuk penzert azt 10x is meggondoljak.

a (bank)rendszerszintu kockazatokra valakinek garanciat kell vallalnia. ha ez az allam, akkor arra kell az ado. ha meg valamilyen mas szervezet, akkor kell motivacio, hogy megalakuljon :)

volt egy nagyon jo cikk talan a newsweek-ben a TARP fonok faszirol.

az 1-esre:
www.nytimes.com/2010/01/18/opinion/18krugman.html
The Obama administration’s troubles are the result not of excessive ambition, but of policy and political misjudgments. The stimulus was too small; policy toward the banks wasn’t tough enough; and Mr. Obama didn’t do what Ronald Reagan, who also faced a poor economy early in his administration, did — namely, shelter himself from criticism with a narrative that placed the blame on previous administrations.

www.nytimes.com/2010/01/22/us/politics/22donate.html
It is expected to unleash a torrent of attack advertisements from outside groups aiming to sway voters, without any candidate having to take the criticism for dirty campaigning. The biggest beneficiaries might be well-placed incumbents whose favor companies and interests groups are eager to court. It could also have a big impact on state and local governments, where a few million dollars can have more influence on elections.

vagyis a koruupt politikusok ezek utan _jogszeruen_ hatalomban tudnak maradni. nem kell ajandekot/penzt elfogadniuk egy szivessegert, hanem szimplan kampanykoltest kernek a cegektol.

Ha nem is 100% on-topic (Afganisztan), megis valamennyire (Irak):
Last Marine operational command departs Iraq
www.marines.mil/unit/iimef/iimef-fwd/Pages/LastMarineoperationalcommanddepartsIraq.aspx